Az
aura a New Age metafizikája szerint egy színes
körvonal, vagy összefolyó körvonalak összessége, amit
tárgyak bocsátanak ki magukból. A fogalom nem összekeverendő
a keresztény ikonográfiában a szentek ábrázolásánál használt
dicsfénnyel, vagy sugárkoszorúval, amely az isteni
kapcsolatot és világosságot jelző fényes sugárzás. A New
Age-ben aurája van az alacsonyrendű amőbának éppen úgy, mint
egy szúnyognak, vagy bármelyik kupac kecsketrágyának. A
feltételezések szerint ez az aura (amit emberek esetében
állítólag a
csakrák
bocsátanak ki) valamilyen természetfeletti, mindent átható
energiamezőt vagy életerőt jelez. Normális körüényelmk
között az aurát csak néhány ún. pszichikus képességekkel
rendelkező egyén láthatja, azonban egy kis gyakorlással,
vagy egy speciális, „pinacianol-bromid szűrős
auraszemüveggel (kapható a legközelebbi New Age boltban),
bárki számára láthatóvá válnak. Fényképen való rögzítése
Kirlian fényképészettel lehetséges.
Legalábbis ebben hisznek a New Age spiritisztái.
Ezzel szemben lehet, hogy
aurát akkor látunk, ha migrénünk, epilepsziánk, esetleg
valamilyen látási vagy agyműködési zavarunk van. Ezek az
aurák azonban némileg különböznek az aura-tréningekben
szereplőktől általában egy gyengén megvilágított
helységben, fehér háttér előtt található tárgy nézésénél
jelentkeznek. Amit az ember ilyenkor lát, az nem rejtett
pszichikus erők megnyilvánulása, hanem retinafáradtság, vagy
más természetes érzékelési jelenség. Hasonló tapasztalható,
ha az ember bizonyos színes vagy fekete-fehér mintákat néz
mereven. A látás során nem szó szerint érzékeljük a
külvilágot, például amikor egy színes tárgyat nézünk, akkor
ezt a többszörözött információt a szem nem küldi el
folyamatosan az agynak. A vizuális érzékelés nagy részéért
maga az agy a felelős. Tömören, még ha aurát is érzékel
valaki, az nem bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez
valamilyen fizikai vagy természetfeletti energiamezőnek
felel meg.
Vannak pszichikusok
(médiumok), akik szerint az aurában megjelenő színek
jelentéssel bírnak.
Edgar Cayce
például nem csak jelentést társított az egyes színekhez, de
összekapcsolta őket a zenei skála egyes hangjaival, a
Naprendszer bolygóival, és különböző egészségügyi
problémákkal is. Ugyanakkor Robert Bruce saját véleménye
szerint auraszakértő elutasítja azt az elképzelést, hogy
az egyes színeknek jelentésük lenne. Az ő elképzelésében
maguknak a színeknek is van aurája, így például a viselt
ruha befolyásolja az aura színét.
Az emberi aura
egyszerre energiamező, és a testet átszövő életerő
megjelenése. Ezek a környezetünk és életvitelünk
által befolyásolt energiák határoznak meg minket. Az
aura tükrözi az egészségi állapotunkat,
karakterünket, szellemi tevékenységünket és
érzelmeinket, sőt, sokszor más tünetek előtt jelez
különféle betegségeket.
Az az elképzelés, hogy az
aura tükrözi az egészségünket gyakori az igazi aura-hívők
körében. De vajon melyik szín milyen állapotnak felel meg?
Nincs egyetértés a színek jelentésében, ami jelentősen
megnehezíti, ha nem egyenesen lehetetlenné teszi a színek és
a betegségek közötti korreláció felderítését empirikus
kísérletekkel. Másképpen fogalmazva, az aura-fejtés olyan,
mint a
Rorschach tesztek fejtése, azzal a
nehezítéssel, hogy az egyes médiumok különböző mintákat
láthatnak.
Rendelkezésünkre áll a
felszerelés, amellyel a különböző testek által kibocsátott
bármilyen energiát észlelhetünk, csakúgy, mint a tárgy által
visszavert fény spektrumát. Annak ellenére, hogy rendkívül
alacsony energianívókat érzékelő berendezés is létezik, soha
senki nem észlelt aurát, vagy bármilyen, az aurát állítólag
felépítő energiát tudományos eszközökkel. Egy PET szkenner
körülbelül egymilliószor érzékenyebb, mint az emberi szövet,
mégis el kéne hinnünk, hogy néhány különleges ember képes
látni olyat, ami egyébként érzékelhetetlen. Mi több, még azt
is, hogy mindannyian képesek vagyunk az aurák érzékelésére,
csak valahogy háttérbe szorítottuk, illetve nem treníroztuk
a belső erőket megnyitó pszichikus énünket.
Elgondolkodtató az is,
ahogyan a nyugati világ legjobb aura-olvasója csúfos
kudarcot vallott, amikor élő televíziós közönség előtt
tették próbára. A Berkeley Pszichikai Intézet (Berkeley
Psychic Institute, BPI) a legjobb aura érzékelőjét küldte,
hogy képességének bizonyításával elnyerjen egy 10000
dolláros díjat. A teszt Bill Bixby egyik műsorában került
adásba, a jutalmat pedig
James Randi ajánlotta fel. Az aura-olvasó
egyetértett abban, hogy a megtervezett teszt pontos és fair.
A médiumnak bemutattak körülbelül 20 embert, és megkérdezték
tőle, hogy látja-e az aurájukat. A médium azt felelte, hogy
igen, mindnek van, és mindegyik kiterjed vagy fél méterrel
az illető feje felé. A húsz aurával rendelkező ember ekkor
lement a színpadról. Nem sokkal ezután fellibbentettek egy
függönyt, ami mögött húsz fülke volt. Megkérdezték a
médiumot, hogy látja-e a fülkék felett az aurákat. A válasz
pozitív volt. A 10000 dollár elnyeréséhez a médiumnak
mindössze annyit kellett tennie, hogy pontosan megmondja,
hogy melyik fülkében található ember, és melyik üres,
természetesen az alapján, hogy ő az embert rejtő fülkék
felett látja az aurákat. A közönség egy kamera segítségével
felülnézetből követhette az eseményeket. A médium azt
állította, hogy mindegyik fülke felett lát aurát, és hogy
mind mögött rejtőzik egy ember. A fülkék válaszfalait ekkor
felemelték, felfedve, hogy hol vannak emberek. Összesen kb.
6 fülkében volt valaki. A médium ezek után még csak nem is
volt meglepett. Azzal vigasztalta magát, hogy húszból hat
egy nem is olyan rossz eredmény ilyen ellenséges
környezetben.
Természetesen ez a teszt
csak azt bizonyítja, hogy a teszt alanya nem rendelkezik
ilyen képességgel, nem pedig azt, hogy általában nem
léteznek aurák, vagy hogy azok nem tükröznek szellemi,
érzelmi vagy egészségi állapotot. Ugyanakkor Randi
felajánlása még mindig fennáll a vállalkozó kedvűek számára,
azzal a különbséggel, hogy a díj most már egy millió dollár.
Miért nem kígyózik a sor Randi háza előtt? Ha a médiumoknak
igaza van az aurákkal, illetve jelentésükkel kapcsolatban,
akkor mi sem lenne egyszerűbb, mint felmarkolni ezt a díjat.
Még ha nincsenek is rászoruló médiumok, akkor is
bizonyíthatnák ügyüket, a díjat pedig felajánlhatnák
valamilyen jótékony célra.
A Berkeley Pszichikai
Intézetnek egyébként különleges helye van a szívemben.
Néhány évvel ezelőtt láttam egy BPI posztert egy
hirdetőtáblán a Sacramento Városi Főiskolán, az irodám
közelében. A poszter a BPI általános tájékoztatója mellett a
következő szlogennel hívta fel magára a figyelmet: Lehet,
hogy nem vagy pszichotikus, csak pszichikus! Ezt látva
írtam az iskola pszichológusának, aki pont a problémás
egyénekkel foglalkozott akkortájt és aggodalmamat fejeztem
ki a poszterrel kapcsolatban. Válaszlevelében azt kérdezte,
honnan tudtam, hogy ő is BPI-os. (Ha néha megvetést vél
felfedezni írásaimban a pszichológusokkal szemben, akkor
kérem, vegye figyelembe, hogy traumás gyerekkorom volt, tele
ehhez hasonló élményekkel.)
Jól ismertem már a BPI-t
egy rendezvénysorozatról is. A Kaliforniai Egyetemen (University
of California at Davis, UCDavis) minden májusban megrendezik
a 60-as éveket idéző „Tejes Föld� fesztivált. A campust
három napon keresztül ellepik a batikolt pólók,
pszichedelikus (halucinatív) zenék, füstülők, virágot
hajukba tűző gyerekek, marihuánás cigaretták, guruk, illatos
olajjal masszázst kínálók, a kézimunkák, továbbá a New Age
gyógyítás és vallás legújabb fejleményei, a karma őrség
emberei (akik a drog-túladagolásokra figyelnek), és még
sorolhatnám. Van egy aura-néző fülke is, amit a BPI tart
fenn. Itt néhány dollárért kiülhetünk a szabadba egy széken,
mellé zene szól, füstölők árasztják az illatokat, a tömeg
hömpölyög, egy BPI-os ember pedig eközben olvassa az
auránkat. Pontosabban, a BPI médium egy előre nyomott
sablonra pingál színes zsírkrétával valami ember formájú
mintát, majd elmondja, hogy az aura mit jelent. Sokáig
ártatlan játéknak tartottam a dolgot, hiszen csak néhány
dollárt kérnek érte. De most már inkább kitennék egy
plakátot azzal a felirattal, hogy
"Ha aurát lát, lehet, hogy
nem pszichikus, csak agyi vagy látási zavara van. Mielőbb
keresse fel orvosát."